Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. július 2.

Aradon román-magyar külügyi államtitkári találkozót tartottak. Martonyi János és Theodor Melescanu a Kis-Jugoszlávia elleni embargó következményeinek közös megoldásáról tárgyaltak. Megegyeztek a Battonya-Tornya és Méhkerék-Nagyszalonta határátkelők napokon belüli megnyitásáról, a jövőben pedig a Dombegyháza-Kisvarjas határátkelő megnyitásában is. A találkozó napján a kormányhoz közelálló román nyelvű Adevarul Arad magyarellenes cikket közölt Határ vagy sétatér? címmel. Ebben a szerző azt állította, hogy Magyarországról rendszeresen "lejárt határidejű élelmiszereket, irredenta propagandakönyveket hoznak át a határon, s főként mindenféle fegyverek érkeznek Romániába, az RMDSZ paramilitáris szervezeteinek felfegyverzésére." /Népszabadság, júl. 3./

1994. április 15.

Arad megye népszámlálási adatai a magyarság csökkenését mutatják, az előző népszámláláshoz viszonyítva 17,8 %-kal kevesebben vannak. Arad megye 487 ezer lakosából 60,9 ezer magyar. Tömbben él a magyarság Kisiratoson, Majláton, Kisperegen, Zerinden, Ágyán, Simonyifalván, Feketegyarmaton, Szentpálon, Nagyvarjason, Bélzerinden és Kisvarjason, de ezeken a településeken is csökkent a magyar nemzetiségűek lélekszáma. Számbeli fölényben van még a magyarság Nagyiratoson, Újzimándon, Fazekasvarsándon, Zimándközön, Szapárligeten, Vadászon és Dezsőházán. Arad város lakóinak 15,6 %-a magyar /29 759 fő/, a városban 27 838 római katolikus, 9460 református és 141 unitárius él. Pécska község a hetvenes években még magyar többségű volt, 1992-ben azonban már csak 4577 magyar élt 5974 román mellett. Számottevő a magyarság lélekszáma még Kőröskisjenőn, Borosjenőn, Pankotán, Lippán, Gyorokon és Vingán. /Péterszabó Ilona: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

2000. szeptember 29.

Arad megye iskoláiban idén 198 első osztályos magyar kisdiákot köszönthettek. Ez 51-gyel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A legnagyobb létszámcsökkenés az Arad városi iskoláknál tapasztalható, de idén nem iratkozott magyar első osztályba egyetlen gyermek sem Simándon és Nagylakon. A kisvarjasi elemi iskola Nagyvarjasra ment át, mert ott nagyobb volt idén a gyermeklétszám. Teljesen megszűnt a magyar nyelvű oktatás Németszentpéteren, ahol csak egyetlen harmadikos maradt. /Új tanév - új reménységek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2002. december 7.

Az Aradtól 18 kilométerre lévő Kisvarjason a falu lakóinak régi vágya teljesül: templomuk épül. Eddig egy magánház helyiségeit elválasztó falak lebontásával kialakított kápolnában tartották meg a szentmiséket. A lakosság közös megegyezése szerint minden család annyiszor tíz napot köteles ingyen dolgozni az építkezésen. Ha ennél többször részt vesznek az építkezésben, munkájukat az egyház megfizeti. Sok aradi plébánia segítette a kis falu szándékának megvalósítását. Az új templom fedőszerkezete is elkészült, már csak a befedés és a falak vakolása maradt hátra. /Benke Tímea: Új templom épül Kisvarjason. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

2003. május 19.

Május 17-én Kisvarjas ünnepre ébredt: az alig valamivel több mint százlelkes település lakosainak túlnyomó része magyar és római katolikus, és ezen a napon Roos Márton temesvári megyéspüspök felszentelte a templomot. Az új létesítmény komoly társadalmi összefogással valósult meg. Hivatalosan kápolna, gyakorlatilag kis templom. Kisvarjason most újabb álom megvalósításába kezdtek. Az iskola elhanyagolt épületét, amelyben jelenleg az óvoda működik, rendbe akarják tenni, s be akarják indítani az első osztályt. /Kiss Károly: Templomot szenteltek Kisvarjason. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

2007. február 9.

Az elmúlt hét végén az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete részéről Kocsik József elnök, Horváth Imre alelnök és Kiss István nagyiratosi alpolgármester viszonozta azt a látogatást, amelyet Isztin Ferenc, a dombegyházi Agrár Rt. vezérigazgatója tett Arad megyében. Magyar résztől nincs akadálya a Kisvarjas–Dombegyház közötti agrár jellegű határátkelő megnyitásának. Ehhez elsősorban a román szaktárcával történő megegyezés, illetve az szükséges, hogy az országhatár két oldalán tevékenykedő, jogi személyiséggel rendelkező két gazdatömörülés között együttműködési szerződés jöjjön létre. /(balta): Kisvarjas–Dombegyház agrár határátkelő? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

2008. szeptember 20.

Minden évben szeptemberben ideiglenesen megnyitják a Kisvarjas és a magyarországi Dombegyház közötti határátkelőt. A Halmok közi sokadalom elnevezésű idei, dombegyházi, vendégváró falunapot szeptember 19. és 20-án szervezik, a két szomszédos település közötti határátlépőt 20-án nyitják meg. /Sólya R. Emília: Megnyílik a kisvarjasi határátkelő. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998